Végignéztem és olvastam a lényegesebb mozzanatokat március 15-ével kapcsolatban. A Kádár-rendszer annyiban továbbél, hogy ez még mindig az aktuálpolitikai célozgatás napja. Csak míg ez akkoriban tényleg tökös és érthető dolog volt, mert a Habsburg bármikor behelyettesíthető volt oroszra, és nyilván mindkettőnek voltak helytartói, és rabok voltunk mostanáig, igen, igen - na, ez ma nincs így. Lehetne méltósággal kilépni a napi fröcsögés világából, arra van a maradék több mint háromszáz nap. Vagy én voltam most figyelmesebb, vagy valami tényleg a padló mélységig lement, de az idei mély pont volt. Egy olyan gondolat nem jutott el hozzám, amire érdemes lenne (meg)emlékezni, esetleg a szégyenfalon.
Azért ez nagy kár. Én otthon kokárdában pakoltam, és közben a gyereknek magyaráztam, hogy kik is voltak a márciusi ifjak.
