Vic: - Barátaim, fiúk! Jönnek az elvtársak, még ha talajszint alól is, de mi lenne, ha osztogatnánk egy kicsit? Azt minden választás előtt szoktak.
Misi: - Főnök, ne csináljuk már! Az egyetlen eredményünk az elmúlt három évből, hogy kikerültünk a túlzott deficit eljárás alól.
Tóni: - Még egy értelmes szlogent se tudtak össze hozni. Sajtó a miénk, kampányolni fog még valaki rajtunk kívül?
Jani: - A választási szisztémát átírtuk, ahogy kérted, szóval nem lehet itt probléma, de ha úgy látod, akkor én is: osztogassunk.
Árpi: - Saját zsebből nehéz nagyvonalúnak lenni, de miért nem máséból osztogatunk?
Vic: - Mekkora egy zseni vagyok! Ez majdnem nekem is eszembe jutott. Gáz, villany, csatorna - fátyolosodnak a hálás nyugdíjas szemek.
Jani: - Nekem is tetszik, olcsóbb Audi esetleg?
Vic: (Felhúzott szemöldök, kérdő tekintet. Apa haragszik, de neked elnézed fiam - nézés.)
Jani: - Persze, persze, csak vicceltem.
Tóni: - Bankokon nem rúgunk még egyet? Az eddig mindig bejött. Mondjuk legyen egy-két ingyenes szolgáltatás. Készpénz felvét? Ha gáz van, akkor még bedobhatjuk az ingyen: sör, kenyér, cirkusz.
Vic: - Ne szaladjunk annyira előre.
Árpi: - Azért írassuk bele a számlalevélbe, hogy mennyit kaptak TŐLÜNK. Hátha nem értik.
Vic: - Ezt is én mondtam...
Üldögélnek, beszélgetnek.
Eközben Argentínában:
