apám titkos élete

King második, bővített nekifutása a Végítéletnek. Nem tudom mennyit írt hozzá, de többet kellett volna húzni. Az elején még el-elkapott az érzés, hogy jó lesz, belemerülünk, elkap, beszippant. Aztán ez gyorsan elmúlt, mint a munkaláz. Múló hőemelkedés. Megélhetési irodalom a javából, és ezt csak piciny iróniával mondom. Az ötlet jó, a látomások jók, a többi pedig ujjgyakorlat. Sematikus karakterek, sematikus történet, profi tagolás, kiszámítható ritmus. Minden kellék megjelenik, a gyerektől a cicin át a kutyáig, a szálak száma eleinte nagy, de aztán letisztul. Abigail anya halála kicsit ebből kilóg, azt hittem, hogy a közösségi, racionális összecsapás mellett a spirituális küzdelmet is megvívják, mint Trójától a Csillagok háborújáig. Egy b-kategóriás horror (igazából semmi ijesztő nincs benne, inkább nyomasztó a hullák édeskés rothadása), zs-kategóriás robinsoncrusoe, didaktikus társadalomkritika, lám hibáink mindig visszatérnek, kis világvége, jó csaj, jó pasi, gyerek, kutya, a gonosz az gonosz, büdös és taszító… Sikerkönyv, mely jól siklik a felszínen.