"Az én nemzedékem beérte azzal, hogy nevetségessé tett mindent, de nem tette jobbá a világot. Túl sok időt pazaroltunk arra, hogy mások eredményei felett ítélkezzünk, így szinte semmilyen eredményt nem tudtunk felmutatni... A lázadás egyfajta rejtőzés volt. A bírálat egyfajta látszólagos közreműködés." Chuck Palahniuk/Cigányút
Na jó, lerombolták, amit le lehetett. Sok tekintetben ezért hálás vagyok, miközben nyilvánvalóan fájó veszteségek is értek. Akkor jó ötletnek tűnt, gondolom.
Most ássunk tovább vagy kezdjünk építkezni, kedves következő nemzedék(em)? (Ha valaki a régi épületeket akarja visszaépíteni egy poszmodernkori skanzenként, akkor én inkább ások. Viszont szívem mélyén építeni akarok.)
