Az elemzők majd elemzik, amit elemezni kell, én csak merengek a szavahihetőségen. Külhonból figyelve még döbbenetesebb volt a pénzügyminiszteri mondatokat hallgatni, háttérben a hódmezővásárhelyi zseni finom gesztusaival... Mintha bohózat volna. Mintha önmaguknak játszanának, mindenkit kizárva belőle. Mintha csak ők értenék, hogy ennek az utcaszínháznak mi a tétje. Csak az a baj, hogy a következmények mindenkit érintenek ebben az országban. Ha az "évnyitón" tudni szerettem volna, mi játszódik le a fejekben, akkor most még inkább. Most már hetente jelentünk be csomagokat, havonta hazudunk a bankoknak, hogy mikor és mennyivel csökken az adójuk, naponta vágunk tönkre egy iparágat, vezetünk be vagy ki adókat, és a többi. Már nem arról van szó, hogy unortodox és nem is működik, amit csinálunk, már mi magunk sem hisszük el, amit csinálunk. Már pedig, ahol emberi kapcsolatokról van szó, pláne pénzről, ott a bizalom elsődleges. Ha valakinek már egy szavát sem hiszem, az mindegy, hogy mit ígér.
Ezt így nem lehet.
