Abszolút námbervan. Bence György amúgy is személyes kedvencem, parttalan intelligenciával, lehengerlő műveltséggel és gurgulázó humorérzékkel. Annak a széles, szórakoztató, de nem felszínes érdeklődésnek a lenyomata, amit én imádtam. Halála óta pedig örvendetes módon azonos színvonalon és igényességgel folytatja.
Egyrészt roppant szerteágazó és a magyar provincialitáson messze túlmutató válogatás. Hiszek nekik, hogy az igényes távoli elitben ez ma a fő sodorvonal. Nem tudom megítélni, ahhoz gyászosan keveset olvasok külföldieket (ráadásul abból is csak angolt). A válogatás azért lehengerlő és a magyar világban egészen pezsdítő, mert egy cikkben több eredeti gondolat és hivatkozás, forrásmegjelölés van, mint mondjuk a törökgábor összesben. (És őt még rendszeresen olvasom, mert a magyar átlag felett mozog, sőt, őt is fel fogom ide rakni, mint kedvencet, tehát így tessék az éles megjegyzést érteni.)
Pro: sokszínű, soknyelvű, nagyon eredeti, könyörtelenül maximalista, kerüli a középszerűt, források, kereszthivatkozások rak bele, ezt most nagyon sokáig tudnám folytatni
Neg: alig valami. Jó lenne más témában (szépirodalom, építészet, stb.) is ha lenne ilyen, de ezt a hiányt nem írhatom az ő számlájukra. Talán, ha... Áh, mégsem. Jók ők.