Akkor is érdekes Adam Lang Robert Harris Szellemírójában, ha nem emlékszünk már Tony Blairre? Nem tudom, hogy meg tudjuk ezt most válaszolni, viszont most olvassuk és még emlékszünk, tehát több mint pikáns, kifejezetten érdekes. Mi van egy politikai manipulátor mögött? Hogyan él és szenved, hajt, vált és létezik? A Szkéné Moliere darabjához tudnám hasonlítani.
Adam Lang (Tony Blair) a sikeres politikus minden eposzi kellékével rendelkezik: manipulál, csal, lop, hazudik, megnyerő, varázslatos, elhivatott. A színfalak mögé nézés ugyan kulisszatitkokat árul el, de semmi meglepetés nincs benne: tudjuk, hogy csal, csak nem tudjuk hogyan. A bulvár és a regény most ezt szállítja nekünk.
Jól és lassan indul. A szellemíró saját érzelmi viharaival, mit csinál, hogy dolgozik, az apró részletek, bőröndtől barátnőn át a módszerig, és akkor belecsöppen a nagy melóba. Kiemelt pénz, kiemelt nyomás, kiemelt ügy. Az elején kívül marad, dolgozik, rácsodálkozik, elábrándozik, egy darabig mi vagyunk ő. Aztán átcsúszik egy akció dús krimibe, ahol pörögnek az események, egyre több szála feslik fel a mindenre kiterjedő összeesküvésnek, semmi sem az, aminek látszik, és csak egy legény van talpon a vidéken, a szellemíró. Tucatesemények, már megszokott fordulatok, piciny szex, sokszor elcsépelt klisék.
Mindezek ellenére jól olvasható, de sokat azért ne várjunk tőle.
