Nehéz ezt az évet pozitív bejegyzéssel kezdeni. Így mindjárt egy fikázással akartam indítani, hogy a magyar sajtó jót csámcsogott az ünnepek alatt Mary Zsuzsi halálával (önmagában ezzel nincs is gond, évtizedek óta celeb, azaz valós teljesítmény nélküli híresség), és szinte egyetlen mondatra sem méltatta a tényleg világhíres (értsd: nem csak Záhonytól Hegyeshalomig) Eva Zeisel halálhírével. (Nézzétek a háttérben a széket, hjaj: ez még most is lehengerlően kortárs,pedig 40-es évek vége, belesajdulok, mint egy Ghyczy-fotelbe.) De ünnepeljük ezt a remek asszonyt (fájdalmasabban feledtük, mint a szintén nem csak lokális jelentőséggel bíró Breuer Marcellt), és lám még a népszerűség-hajhászok is felkapták. Ez remek, talán többen hallanak róla és rácsodálkoznak, hogy mennyire mostani darabokat tudtak már akkor - van-e szemernyi antik jellege a fenti széknek? Semmi por, feledés vagy avulás nem fedi.
(És nyilván Garas Dezsőre is illik/jó emlékezni.)
