Nulla-A

2011.03.16. 17:32 Nicholas Flood

A.E. van Vogt regényével zavarban vagyok, mint egy arisztoteliánus a Nulla-A világában. Mint egy kezdeti és halovány Dick regényt olvasnánk, üldözési mánia, összeesküvés, valószerűtlen világ, meg nem értett kozmosz. A befogadást nagymértékben nehezíti, hogy van Vogt nem segít nekünk az arisztotelészi és a nulla-A világ szemantikai különbségében eligazodni. Végig csak sejtés és derengés a háttérben a két világ közötti különbség, és mintha igazából nem is zavarná a cselekmény szálait, amelyek egyébként is gubancos, döcögős, ugráló.

Sokadik említésre sikerül csak megjegyezni, hogy ki kicsoda, de addigra már fordul is a kocka, és megint nem tudom, hogy én jegyeztem meg rosszul vagy a leosztás változott. Ki van kivel? A mondatok nehézkesen zötyögnek, meg-megiramodó cselekmény, egy-két akciójelenet, és még mindig csak sötétben tapogatózunk, hogy kicsoda is valójában a főhősünk vagy szuperhero Gép. Végig az volt az érzésem, hogy valaki nagyon gyorsan kapcsolgatja a távirányítót, néha megjelennek ugyanazok a figurák, bevillannak erős képek, de én nem tudom követni az eseményeket. Van Vogt emellett nagyvonalúan túllép akár a földi, akár a vénuszi világ bemutatásán - ez utóbbiról talán akkor tudunk meg legtöbbet, amikor a mészárlás során önfeláldozóak. Mintha a Gép által kiválasztottak, tehát a nulla-A világában beavatottak mennyországa lenne a Vénusz, de szinte semmit nem tudunk meg erről a társadalomról, vagy legalábbis nem többet, mint a paradicsomi idillről: semmi versengés, semmi uralom és irányítás, mégis minden harmonikus. De miért is? Főleg azok után, hogy a Gép döntéseit torzítják, tehát igazából nem is ez a világ jön létre, ott is vannak maffiák... A Föld szintén nem egy siralomvölgy, hanem csak a hétköznapi világ, némi negatív utópiával - rabló bandák. Nem érthető, hogy mi is a nulla-A világa, és az miért is lenne más, mitől is működne. Nem hihetetlen tűnik, hanem nem látszik.

De ugyanígy sötétségben hagy minket Gosseynnel, a főszereplővel kapcsolatban, akinek van egy ki tudja milyen tulajdonságokkal rendelkező szuperagya, de talán ez mindenkinek van, csak... Hogy ki is ő valójában? Milyen emlékei vagy emlékfoszlányai vannak? Tudunk-e róla többet a végén, mint hogy paraszt a nagyok játékában?

Lehet, hogy én voltam fáradt hozzá, de most ezt nem tudtam igazán követni, innentől kezdve élvezni sem. Nem a mondanivaló hiányát vagy az elnagyoltságot rovom fel, sőt, ez akár erőssége is lehetne, hanem igazából a vízió erőtlen, és ezt próbálja meg az információ hiánnyal elfedni.

A hitelesség jegyében, álljon itt egy nálam mértékadóbb jellemzés.

Szólj hozzá!

Címkék: könyvespolc értékelés:c

A bejegyzés trackback címe:

https://apamsecret.blog.hu/api/trackback/id/tr192744225

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása