Szentendre, te csodás!

2011.03.11. 12:00 Három Nyulak

Nagyon azt érzem, hogy az utolsó koporsószegek egy város életében. Szentendre egyre inkább a valamikori hírnevét a végletekig kizsigerelő városok egyike, és ezzel gyakorlatilag feléli a jövőjét. Mindenképpen akarok pozitívumot írni, ezért jó, hogy van P'art mozi, van Bükkös patak, mellette bicikliút, jó, hogy van Malom, meg Skanzen, és még mindig létezik a belváros, kicsiny utcákkal, sok toronnyal, élő templomokkal, örülök a Földhivatalnak, és... És ... És nagyon kéne erőlködnöm, hogy többet találjak. (Bocs, ott vannak még a tűzoltók, hajrá!)

Emellett viszont van egy eladósított város (Vizes8as, mondtam volna, hogy pozitív, de azért ez nagyon sokba fájt, fáj), ahol komolyabb beruházás nélkül elszállt a költségvetés, évről évre nő az adósság. Presztízsberuházásokra és működési hiányokra ment el a hosszútávú kötelezettségvállalás... Ez nyilván nem a felelős gondolkodás mércéje. Ha félre is nézzünk, eh, mit nekünk a pénz, akkor sem látunk jelentős előrelépést, vagy legalább valamit. A dunaparti sétány gyakorlatilag nincs. A gát omladozik, pár éve már csak homokzsákok és kőhalmok tartják, szemtelen és gyors profitra hajtó éttermek, nagymerciket engedő célforgalmi korlátozás és az örök aranybányának tűnő parkolási társaság, az utcákon töménytelen giccs, nyáron minden kis területre kibuggyanva... Erre azért nehéz büszkének lenni. És persze sanda pletykák az ilyen-olyan maffiákról, aminek nehéz nem hinni, amikor az ország fitness guruját a saját éttermében felpofozzák, és ennek egy vállvonás a következménye. Közbiztonság? He? De trafi, az van.

A város szenved a saját és átmenő forgalmától, kétszer kétsávos út szeli ketté, nagyvárosi dugókat okozva, hol az ingázók, hol a hétvégi autósok miatt. Megoldás? Ötlet? Semmi, tömegközlekedés a tíz évvel ezelőtti buszjáratok, és évtizedes HÉV. P+R? Ugyan már! Játszóterek alig vannak, bölcsődéhez komoly protekció, jó iskolához még komolyabb kell. És akkor ide akarnak még egy rakat fiatal lakost behozni? A rendelőintézet megközelíthetetlen helyen, lepusztult, nyilván nem képes nem hogy a térség, de még Szentendre kiszolgálására sem.

Szentendrén ritka a csatorna, egy-egy szép téli estén érezni lehet, ahogy a kertes házak aljában kiengedik a szart, melegen párálik fel a lé. Meg kéne oldani, de természetesen nem úgy, hogy megint sumákolnak, jogszabályokat sértve, saját érdek után kajtatva, lakosságot fenyegetve vízi közmű társaságot szervezünk, ügynöki jutalékért biztosan, eredményért bizonytalanul... Kell a pénz, igaz?

Létezik annál galádabb dolog, mint a saját pénzünkre hajtva eladni a város jövőjét? A város már most sem képes a saját igényeit kielégíteni, erre még tovább terjeszkedünk? Mit akarunk még eladni? És ha már mindent eladtunk, akkor mi lesz?

Őszintén nagyon szomorú vagyok, hiszen össznépi játék ez. A civil szerveződés (TESZ2000 fedőnév alatt indultak) nagy szavak és egy-egy majdnem semmi (VSZ Zrt-t legalább szopatják a saját személyes kötődésük miatt, meg is érdemli), a nagypártok vagy nincsenek (szerencsére) vagy maguk is személyesen érdekeltek a "fejlődésben" (Fidesz, Mszp, Jobbik), az LMP Kukorelly parlamenti helyével elvan, nem kíván foglalkozni Szentendrével, és van egy pár fragmentált civil szerveződés, akiket könnyen elnyomnak a for-profit hiénák. És én? Én is csak a legyet csúzlizom a fecskéknek, tehát igen, én is egy kicsit.

Szomorú vagyok.

Szólj hozzá!

Címkék: személyes szentendre

A bejegyzés trackback címe:

https://apamsecret.blog.hu/api/trackback/id/tr852730117

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása